Nos, kezdjük is el az első részt!:).
Első rész.
Pfhuu.. Sok minden történt pár hónap alatt. Eljött a nyár, de máris vége.. Az édesemre rettenetesen haragszom, de már nem is az édesem:D. Remélem tudjátok mire gondolok:D. Átvert, de már nem is annyira érdekel. Más van neki, nekem senkim sincs, de majd lesz nála sokkal jobb:D. Már augusztus van, milyen gyorsan telik az idő.. Megismertem egy fiút, akit nagyon szeretek. Még alig-alig ismertem, de már éreztem, hogy ő lesz a legjobb fiúbarátom:). Annyira örültem, hogy végre találtam egy jófej, normális fiúbarátot. Ő nem olyan mint más fiú, hogy nem igazán beszélnek az érzéseikről. De ő..:). Bármit elmondhatok neki, meghallgat. Ha látja rajtam, hogy van valami probléma mindig megkérdezi. Ha azt mondom semmiség, ő csak tudni akarja. De neki azért is elmondom, és neki nem kell minden szót fogóval kiszedni a számból. Ha neki is van valami problémája elmondja, és nagyon sokat segít nekem. Nagyon szeretem őt, és sose szeretném elfelejteni, vagy elveszíteni! Nagyon sokat jelent nekem ő.! Bár egy nap elment nyaralni.. Nagyon egyedül éreztem magam nélküle.. Minden szürke volt, és nem volt olyan mókás. Azt hittem amikor visszajön elfelejtjük egymást, de nem! Még a mai napig együtt vagyunk:). Úgy érzem nem tudok tőle elszakadni, ha valami baj van a nyakába tudnék kapaszkodni, de nem tehetem meg, mert messze lakik innen.. De a távolság.. Nem fogja tönkretenni a barátságunkat!. Ha kell én kitartok!. De lassan én fogok elmenni.. Egy hétig nem lehetek vele.. Ki sem fogom bírni!. De azt mondta hívni fog*----*. Mindegy, kifogom bírni azt az egy hetet, csak is érte!. Ő egy olyan személy, akiért bármit megtennék, bár az ilyesmi nálam nem ritka. De van olyan akiért nem tennék meg semmit-.- ". Azt hiszem ez a barát nyitotta fel arra a szemem, hogy nem szabad feladni!:).
Első rész végee. :).